A diéta, amely tiltja minden glutén tartalmú gabonaféle fogyasztását jelenleg az egyetlen hatékony megoldás azon egyének számára, akik lisztérzékenységben (CD – celiac disease) szenvednek.

Kialakult azonban egy egyre növekvő lelkesedés a gluténmentes diéta iránt azok körében, akiknél nem diagnosztizáltak CD-t vagy glutén érzékenységet.

Az indíttatás ebben az esetben inkább az egyéb betegség kialakulása elleni védelem vagy meglévő betegség kiegészítő kezelése, esetleg pusztán testsúlycsökkentés vagy egy általános feltételezett egészségre gyakorolt jótékony hatás.

Bár milliók követik ezt az életmódot, felmerülhet bennünk a kérdés, hogy áll-e tudományos háttér a glutén-mentes diéta mögött?

Akiknek kerülni kell a glutént

A glutén intolerancia fogalma három rendellenességet foglal magában: a lisztérzékenységet, a „búza allergiát” és az NCGS-t (non-celiac gluten sensitivity). [1]

CD

A lisztérzékenység a népesség nagyjából 1%-át érintő öröklődő és környezeti faktorok együttes hatására kialakuló gyulladásos autoimmun betegség.

A folyamatot a tápcsatornába került glutén bizonyos immunreaktív része okozza, melynek hatására az erre hajlamos személyekben a vékonybél gyulladása következik be, egyéb kóros folyamatok mellett.

Az érintettekben a glutén fogyasztása súlyos károsodást okoz a bél hámsejtjeiben (enterocytákban), melyek fontos szerepet látnak el a bél védelmében és a tápanyagok felszívásában. Károsodásuk tápanyagok felszívódási zavaraihoz vezethet és olyan tünetekhez, mint kórós súlyvesztés vagy hasmenés. [2]

Egyes esetekben további tünetek lehetnek a vérszegénység, csontritkulás, idegrendszeri rendellenességek és bőrön jelentkező elváltozások. Míg bizonyos lisztérzékeny egyének semmilyen tünetet nem tapasztalnak.

A lisztérzékenység diagnosztizálása vagy bél-biopsziával történik, vagy a vérben keresnek megfelelő antigéneket.

Búza allergia

Bár a reakciót kiváltó anyag szinte ugyanaz, a búza allergia nem egyezik meg a lisztérzékenységgel és az egyik jelenléte nem zárja ki a másik állapotot. A búza allergia hatásai átmenetiek és nem csak a vékonybélben jelentkezhetnek. [1]

Ez korántsem jelenti azt, hogy a búza allergia kevésbé veszélyes. A tünetek az enyhe hányingertől egészen az életet veszélyesztető anaphylaxiás állapotig terjedhetnek búza fogyasztását vagy akár búzaliszt belégzését követően.

Az állapot egy bőrön elvégezhető egyszerű allergia teszt segítségével diagnosztizálható.

NCGS

Sokan tapasztalnak különböző tüneteket gluténfogyasztást követően, mint fejfájás, fáradtság vagy mozgásszervi panaszok, annak ellenére, hogy sem lisztérzékenységben, sem búza allergiában nem szenvednek.

Az NCGS diagnosztizáláshoz szükséges kizárni mindkét fent említett állapotot, hiszen a tünetek jelentősen átfedhetnek.

A nem-cöliákás glutén-érzékenység esetén, a többi glutén intoleranciához hasonlóan jelentős javulás figyelhető meg a glutén étrendből való elhagyása után.

Egyéb állapotok, melyekben előnyös a glutén elhagyása

Számos rendellenesség fennálta esetén a tünetek csökkentése szempontjából előnyös, ha glutén-mentes étrendet választunk. Néhány feltevés szerint bizonyos betegség kialakulásának megelőzésére is jó hatást gyakorol.

Autoimmun betegségek

Bizonyos ételek összetevőiben találunk olyan immunreaktív molekuláris mintázatokat, idegen antigéneket, melyek hasonlóságot mutatnak saját antigénjeinkkel. Ilyen ételek fogyasztása az erre hajlamos egyénekben kiválthat immunválaszt a saját és idegen antigén ellen, károsítva ezáltal testének saját szöveteit.

A lisztérzékenység esetén glutén által kiváltott immunválasz sok autoimmun rendellenességgel osztozik közös hatásmechanizmuson. Ezzel magyarázzák, hogy olyan betegségek esetén, mint egyes típusú  cukorbetegség, rheumatoid arthritis, Graves-Basedow-kór és Hashimoto betegség, glutén fogyasztása ronthat a beteg állapotán.

Például Hashimoto betegségben szenvedő egyének esetében négyszer olyan gyakori a lisztérzékenység, mint az átlag populációban. [4]

Ezért számos tanulmány tesz említést a glutén-mentes diéta előnyeiről autoimmun betegségben szenvedő egyéneknél.

További betegségek

A glutén könnyen az ellenségünkké válhat irritábilis bél szindróma (IBS) és gyulladásos bél betegségek (IBD) állapotában.

Az IBD és IBS a bélhám áteresztő képességét növelik, amit a glutén még tovább fokoz, felerősítve a tüneteket. [5]

Továbbá előnyös mellőzni a glutén bevitelt fibromyalgia, endometriózis és skizophrenia esetén is. [6]

De valóban egészségesebbek leszünk-e, ha nem fogyasztunk glutént?

Az igazság az, hogy a válasz egyénfüggő, de inkább igen, mint nem. A legjobb módszer ebben az esetben, ha odafigyelünk, hogyan reagál szervezetünk bizonyos ételekre. Megéri elviselni, hogy a szkeptikus barátok és rokonok hipochonder-nek neveznek és naplót vezetni a tapasztalatokról. A folyamatba érdemes dietetikust vagy más szakavatott személyt bevonni, de mindig hallgassunk a testünkre, hiszen nem minden glutén érzékenység diagnosztizálható.

Figyeljük meg, hogyan reagál a szervezetünk, ha elhagyjuk étrendünkből a glutént vagy lebontását glutén-bontó enzimmel segítjük.

Bár, ha tovább kutatunk a témában rábukkanhatunk egy a The BMJ-ben (korábban British Medical Journal) publikált 26 év anyagát felölelő tanulmányra, mely arra a következtetésre jutott, hogy a glutént kerülő, de lisztérzékenységben nem szenvedő egyének esetében magasabb lehet a szív és érrendszeri megbetegedések megjelenésének valószínűsége. Feltételezik, hogy ennek oka a kisebb mennyiségben bevitt, adott szempontból jótékony hatású teljes kiőrlésű gabonákban rejlik. [7]

Szerencsére, talán pont a gluténmentes diéta népszerűségének növekedése miatt, egyre szélesebb a választék a gluténmentes élelmiszerekből és alapanyagokból, így megfelelő összetételben alkothatunk gluténmentes étrendet. Természetesen a gluténmentes diéta még így is számos áldozattal, kompromisszummal és mindennapos odafigyeléssel jár, de a fejlődő gluténmentes iparág talán megoldást nyújthat a fentebb említett problémára.

Források:

1. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5084031/
2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK441900/
3. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28810029
4. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5435852/
5. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3943850/
6. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5866307/
7. https://www.bmj.com/content/357/bmj.j1892